+36 70 397 06 89
Folyamatosan, sürgős esetben akár hétvégén is!

Hasznos tanácsok > Költségátalány, és kivédése

Költségátalány, és kivédése

2015.03.17. Költségátalány, és kivédése

Egy régi jó ismerős, a behajtási költségátalány

 

2013 óta  teher a vállalkozások nyakán. Sokan kérdezik, mivel a a NAv újabban  újra elővette, vizsgálja, büntethet érte

 

A behajtási költségátalány és keletkezése


Behajtási költségátalány akkor keletkezik, ha vállalkozások közötti szerződés alapján a kötelezett fizetési késedelembe esik. A költségátalány mértéke fizetési késedelembe került szerződésenként 40 eurónak megfelelő forint.

Vállalkozásnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy (például gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) minősül

Magánszemély kötelezett késedelembe esésekor behajtási költségátalány nem merül fel, mivel a magánszemély (kivéve, ha egyéni vállalkozóként lép fel) nem vállalkozás.

A kötelezettség összegét az MNB-nek a késedelemi kamatfizetés kezdő napjára (a késedelembe esés napjára) kiadott árfolyamon kell kiszámítani.

A behajtási költségátalány

–   a késedelembe esés napján külön felszólítás nélkül keletkezik, számlát nem kell róla kiállítani, nem áfaköteles,

–   független a kötelezett késedelemmel érintett pénztartozásától, akár meg is haladhatja azt,

–   független attól is, hogy a késedelem milyen időtartamon áll fenn (lehet egy nap és több hónap, akár több év is),

–   független attól, hogy a kötelezett neki felróható okból nem teljesített, hogy kimentette-e a késedelmet,

–   késedelmenként és nem számlánként keletkezik (például, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett),

–   a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – nem lehet elengedni, kizárni, például nem járható olyan megoldás sem (ami felmerült vállalkozások részéről), hogy a számlán feltüntetett fizetési határidőt csak elvárt határidőnek tekintik, az „igazi határidő” az ezt követő 30. nap,

–   a szerződésben 40 eurónál alacsonyabb összegben nem, magasabb összegben érvényesen meghatározható,

  • a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető, de a kártérítésbe beszámítható
  • .
     

És a nagy kérdés, hogyan szabadulhat ,meg ettől a vállalkozás. A versenyszférában a vállalkozásoknak minden ügyfélért keményen meg kell küzdeniük, nem szeretnék őket egy pár ezer forintos költségátalány miatt elveszteni,  mely behajtása újabb terheket róna a vállalkozásra, és ezzel együtt is erősen kétséges, hogy valamikor megkapjuk-e. Tehát :


Lemondás a behajtási költségátalányról, a fizetési sorrend megváltoztatása



A jogosult nyilatkozattal lemondhat a behajtási költségátalányról (de csak azt követően, hogy a kötelezettség már a fennáll). Lemondani is minden késedelembe esett fizetési kötelezettséghez kapcsolódó behajtási költségátalányról külön-külön kell. Az nem járható (ami felmerült vállalkozások részéről), hogy év végén módosítják a szerződésben a fizetési határidőt, mivel az a szerződés módosítását jelenti, amelynek alapján újabb késedelembe esés állhat elő, anélkül, hogy a korábbi késedelemből adódó kötelezettség alól mentesülne a vállalkozás. Az elengedés (lemondás) következményeként a kötelezettnek rendkívüli ráfordítást kell elszámolni [Szt. 86. § (3) bekezdés h) pont]. A jogosultnál azonban nem merül fel az elengedés (lemondás) miatt ráfordítás elszámolás, mivel nem volt követelésként nyilvántartva (bevételként elszámolva) a behajtási költségátalány.

A Ptk-ban előírt fizetési sorrend, ha a fizetett összeg a kötelezettség egészére nem elegendő, költség, kamat főtartozás [Ptk. 6:46. §]. A jogosult megteheti, hogy a Ptk-ban rögzített elszámolási sorrendtől eltér, azaz a pénztartozást nem minden jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás és a késedelmi kamat összegét kéri, a behajtási költségátalány összegét nem, és ez utóbbiról az összegek beérkezése után tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs). Ekkor a kötelezett szintén rendkívüli bevételként számolja el a behajtási költségátalányt.


Adózási következmények


A behajtási költségátalányhoz kapcsolódóan a Tao adózás előtti eredménymódosítást nem ír elő. Ebből következően a kötelezettnél az elszámolt ráfordítás csökkenti az eredményt és az adóalapot, a jogosult által történő lemondás viszont növeli az eredményét és adóalapját (semlegesíti a korábbi eredménycsökkenést). A jogosultnak nő az adózás előtti eredménye és az adóalapja, ha a kötelezett megfizeti a behajtási költségátalányt, nem érinti viszont az eredményét és adóalapját a behajtási költségátalányról történő lemondás.

A jogosultnál illetékfizetési kötelezettség a lemondás miatt nem keletkezik, mivel a behajtási költségátalányt nem tartja nyilván követelésként, így nem is valósulhat meg követelés-elengedés, de gazdálkodó szervezetek közötti követelés-elengedés egyébként sem jár illetékkötelezettséggel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint.

A kötelezettség alá tartozó késedelmek


A behajtási költségátalány előírása a magyar jogban egy európai uniós irányelv [a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-ai 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelv] alapján történt első ízben az a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A § (3) bekezdésében. E rendelkezés azonos előírásokat fogalmaz meg a Ptk-ban foglaltakkal. A régi Ptk-ban megfogalmazott előírás 2013. július 1-jén, a Ptk. előírása 2014. március 15-én lépett hatályba. Mindez azt jelenti, hogy a behajtási költségátalány azon követelések késedelme esetén áll fenn, amely követelés alapjául szolgáló szerződést 2013. július 1-jét követően kötöttek a felek, illetve azon szerződésekhez kapcsolódóan merülhet fel, amely szerződésben a pénztartozást és/vagy a késedelmi kamatot érintő módosítás történt (ilyen módosítás például a fizetési határidő változtatása). A 2013. július 1-je előtt kötött szerződés ezen nap utáni olyan módosítása, amely nem érinti a pénztatozást vagy a késedelmi kamatot (például ha változik a számlaszám, amire fizetni kell), nem alapozza meg a behajtási költségátalány fizetési kötelezettséget. Azon szerződések alapján fennálló tartozás késedelme esetén a 2013. július 1-je előtti előírások az irányadók, amely szerint a késedelem esetén késedelmi kamatfizetési kötelezettség keletkezik az adósnál.